Elég nyitott szemmel járni a világot, hogy könnyen a szlovák és a magyar kultúra szoros, de a közvélemény előtt rejtett összefüggéseire bukkanjunk. Hányan felelnének igennel arra: volt-e Aba Novák V ilmosnak szlovák tanítánya? 

Éppen egy évvel ezelőtt, 2014. szeptember 11-én nyílt meg Érsekújvárott az Ernst Zmeták galériában Aba-Novák Vilmos önálló kiállítása Az élet villanásai címmel. Tegnap megajándékoztak a kiállítás katalógusával. Örömmel vettem kézbe, szeretem ugyanis Aba-Novák festményeit. Talán azért, mert gyerekkoromban évekig jártam a Városmajori Jézus Szíve templomba, amit az ő freskói díszítenek.

Jóleső érzéssel vettem kézbe tehát a katalógust, s ez az érzés csak fokozódott, amikor megláttam: kétnyelvű kiadványt tartok a kezembe. A tanulmány, ami bemutatja a festőt Az elbeszélés elemi ereje címmel jelent meg és Helena Markusková írta. A jó minőségű nyomtatvány számos színes reprodukciót tartalmaz, ebből kettőt be is mutatok:

Itatás

Ez az 1927 körül készült kép az érsekújvári galéria tulajdonában van, s ahogy olvasom, az állandó kiállítás része. Hogy miként került a kép Érsekújvárra, arról később még szólok. A kép: 84,5X99 cm a mérete.

Déli pihenő

Ez az 1932-ben készült, fára festett tempera magántulajdonban van, megtekintésére tehát nem buzdíthatok, pedig szívesen megtenném.

Mivel a megbékélés elősegítésének egyik eszköze egymás megismerése, igencsak örvendtem, hogy Érsekújvár helyt adott tavaly ennek a kiállításnak. Úgy tudom, hogy a városnak mintegy 30 százaléka magyar, de a kiállítás nemcsak nekik szólt. A kiállított anyag számát tekintve nem volt nagy, mégis jelentős, már azért is, mert Aba-Novák Vilmosnak ez volt az első önálló kiállítása Szlovákiában.
Ezek után feltettem magamnak a kérdést, ki is Ernest Zmeták, a galéria névadója?
Nem sokat tudtam meg róla, de mégis eleget, hogy fontos, sőt a magyar-szlovák kapcsolatok terén jelentős személyiségnek tartsam.
Ernest Zmeták (1919 Érsekújvár -2004 Pozsony) a szlovák művészet történetében egyedülálló jelenségnek számít. Művész volt és ugyanakkor műgyűjtő is. Zmeták azon kevés szlovák művészek közé tartozik, akik nem a prágai akadémián tanultak festészetet, hanem a budapesti Képzőművészeti Egyetemen. Nagy tiszteletben tartotta tanárait, Aba-Novák Vilmost, Szőnyi Istvánt és Kontuly Bélát, de nem csak őket. Budapest két háború közötti hangulatát, a magyar polgári életet, a galériákat, gyűjteményeket és régiségkereskedéseket – mindezek nagy hatást gyakoroltak rá, és nagymértékben befolyásolták művészi és gyűjtői életútját, hiszen gyűjtőként is sokszor tért vissza Budapesten töltött éveihez. 2013-ban Szentendrén volt kiállítása, ennek ismertetéséből vettem a fentieket. Zmeták a 3000 darabból álló gyűjteményét még 1977-ben szülővárosának, Érsekújvárnak adományozta, s ez lett a róla elnevezett galéria alapja. Céltudatos gyűjtőként aránylag korán vette meg első festményét – egy Barabás Miklós-portrét. Nyolc Aba-Novák festmény, Kontuly vásznai, Kernstok Károly, Egry József, Perlott-Csaba Vilmos, Derkovits Gyula, Jaszusch Antal, Rudnay Gyula, a korábbi generációkból Szinyei Merse Pál, Mednyánszky László, Vízkelety Béla, Mészöly Géza, Deák-Ébner Lajos és mások találhatók a Zmeták-gyűjteményben.
Jó indok mindez, hogy a festmények szerelmesei rászánjanak egy délutánt és átugorjanak Érsekújvárra.
Érdekes ez a magyar-szlovák kapcsolat. Zmeták szinte egy idős Trianonnal. Magyar kapcsolatai tehát nem a közös országhoz tartozásból erednek. Művészeti tanulmányait Prágában kezdte, onnan általam nem ismert politikai jellegű okok miatt jött át Budapestre. Magyar kapcsolatai csak aláhúzzák a mostanában többször hangoztatott mondást: Szlovákia több mint szomszéd. A Zmeták gyűjtemény magyar darabjai is szorosabb összekapcsolódásra utalnak. Bár tudatosulna ez a légiesedő határ mindkét oldalán!