A legnagyobb magyarok egyike, a magyar nyelv első tudatos pallérozója, az országot kultúrával mentő, egyetemalapító jezsuita bíboros, aki esztergomi érsekként húzódott a török elől Pozsonyba és Nagyszombatba, nemcsak a magyar nyelvvel törődött, hanem gondosan ápolta a kedves „tót nációjának” nyelvét. Neki még sikerült egységben látni az országot, anyanyelvük, nemzeti hovatartozásuk alapján nem különböztette meg a rábízottakat. A nagyváradi születésű magyar főpap a szlovák nyelvfejlődésre is nagy hatással volt. Bizonyára az ellenreformáció sikere érdekében a cseh protestánsok nyelve helyett a szlovák népnyelv használatát szorgalmazta. Szlovák papnövendékeket küldött nyugati egyetemekre, és szlovákra fordíttatta le leghíresebb munkáját, az Isteni igazságra vezérlő kalauzt. A magyarországi ellenreformáció legnagyobb alakja pontosan tudta, hogy nem vonulhat vissza a latin nyelv bástyái mögé, ha gondolataival el akar jutni az emberekhez, anyanyelvükön kell szólnia, ahogy az reformáció terjesztői tették. A XVI-XVII. században tehát még békésen megfért egymással a két nyelv. Bárcsak sikerült volna ezt a XIX. században is fenntartani!
A bíboros más szempontból is támogatta Felvidék szlovák népét: például szemére hányta a nagyszombati bírónak a szlovák híveknek készülő barátok templomának elhúzódó építkezését.
A szlovák-magyar együttélés zavartalanságára utal az is, hogy protestáns Thurzó György nádor nagybiccsei udvarában szlovák ember volt a prédikátor, Eliáš Láni (Lányi Illés). Ő olvasta fel a nádornak a bíboros Erdély megtartásának ügyében írt levelét. Ez is arra utal, hogy a akkori szlovák értelmiség nem elnyomottan, hanem tudásának, tehetségének megfelelő beosztásban élt, és dolgozott.
Pázmány korában a török által megsebzett országot már a „gallér alá pökő” németek is szorongatták. Ilyen körülmények között a hazában nem volt helye, de nem volt oka sem a különböző nyelvű polgárok közti feszültségnek.

Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek (1570-1637)

Pázmány Nagyszombati Egyetemének mai utódai — az ELTE, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a mai szlovákiai Nagyszombati Egyetem — közös alapítójaként tiszteli a nagy bíborost. Méltán. De tisztelhetjük őt, mint azt az egyházi vezetőt, aki megkülönböztetés nélkül tekintett szlovákra, magyarra egyaránt.
Vajon csak az vezette, hogy felvegye a versenyt a népnyelven prédikáló protestánsokkal? Talán ennél többről volt szó. Vallotta: a nemes, szép élethez nem kellenek nagy cselekedetek, csupán tiszta szív és sok, sok szeretet. Ezt a megkülönböztetés nélküli szeretettet kell nekünk is megtanulni tőle, hogy szlovákok és magyarok egymással békében, sőt egymást segítve járhassunk együtt az úton.