Ahhoz, hogy valami a közgondolkodás része legyen, sokat kell dolgozni, úgy ahogy tette ezt chartatársunk Dr. Molnár Imre áprilisi erdélyi körútján ismertetve Esterházy János mártír életét. Örömmel és köszönettel tesszük közé az erről szóló beszámolót.

A csíkszeredai Magyar Főkonzulátus szervezésében április 14. és 16. közt Molnár Imre történész, Erdély három nagy városában, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában tartott előadást Esterházy Jánosról. Ennek köszönhetően az erdélyi magyarság első alkalommal ismerkedhetett meg részletekbe menően a mártír felvidéki magyar politikus élet- és szenvedéstörténetével.

A kolozsvári előadáson Mile Lajos főkonzul bevezetőjét Kántor Lajos irodalomtörténésznek, a Korunk főszerkesztőjének Esterházy Jánost méltató gondolatai követték. Ezután Molnár Imre elmondta, Esterházy több alkalommal is járt Kolozsvárott azzal a céllal, hogy beszámoljon a felvidéki magyarság helyzetéről, gondjairól és eredményeiről. Mindezt azzal a deklarált céllal tette, hogy a magyar nemzet egymástól szakított részei között szellemi és lelki kapcsolatot teremtsen. Erre van szükség ma is, ezért kulcskérdés, hogy olyan közös szellemi és lelki kincseink, mint amilyen Esterházy János életműve, ismertté váljanak valamennyi magyar, ma is egymástól elszakítottan élő nemzetrész tagjai előtt. Kónya Hamar Sándor erdélyi történész az előadást követő felszólalásában elmondta, Esterházy Jánost, Erdély legprogresszívabb értelmiségi köre, az Erdélyi Kör hívta meg 1940-ben, ’42-ben és ’44-ben erdélyi előadásra. Az értelmiségi kör tagjai Esterházy János példájára alakították ki, a zsidóság magyarországi deportálását elutasító saját álláspontjukat is. Megdöbbentő, hogy 1945 után szinte valamennyiüket – Esterházyhoz hasonlóan – letartóztatták és súlyos börtönbüntetésre ítélték. Molnár Imre Kolozsvárott előadást tartott a Sapientia Egyetem hallgatóinak is.

A marosvásárhelyi előadás, amelyet a legendás vásárhelyi református lelkész, Fülöp G. Dénes (aki 1956 után, számtalan magyar sorstársával együtt politikai fogolyként 4 évet töltött a Duna-delta kényszermunka táboraiban) özvegye, Fülöp G. Dénesné tiszteletes-asszony nyitott meg, a helyi Református Szeretetotthonban került megrendezésre. A tiszteletes asszony elmondta, Esterházy János ugyanúgy az egész magyar nemzet vértanúja, mint azok az erdélyi mártírok, akik a kommunizmus időszakában történt elhurcolásuk és megkínzatásuk következtében áldozták fel életüket a magyarságért. Ezért az utókornak együtt kell tisztelni őket és együtt kell megemlékeznünk is róluk.

A csíkszeredai előadásra Zsigmond Barna Pál főkonzul megnyitó és Szarka Gábor bevezető gondolatai után került sor a főkonzulátus dísztermében. Az előadást követően Msgr. Tamás József csíkszeredai segédpüspök zárógondolataiban, Virt László történész egyik tanulmányát felhasználva, a Márton Áron és Esterházy János életműve közti párhuzamokat kiemelve rámutatott, hogy a történelmi személyiségek igaz lelki nagysága a megpróbáltatások idején, a szenvedések elviselése és a bajbajutottak melletti kiállás terén nyilvánul meg. Ebben az összehasonlításban Esterházy Jánosnak ott van a helye a magyarság XX. századi legjelentősebb és legnemesebb történelmi személyiségei között.

Az Esterházy Jánosról szóló előadássorozatról képes beszámolót közöltek a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, a csíkszeredai Hargita Népe és a Csíki Hírlap c. lapok, illetve több erdélyi honlap, köztük a Székelyhon.ro portál is. Az előadássorozat végén pedig az erdélyi Mária Rádió készített két részes interjút Molnár Imre történésszel.