Dr. Görgényi Ernő, gyulai polgármester beszéde abból az alkalomból, hogy Arad nyerte a Charta XXI Mozgalom 2015. évi Megbékélési és Együttműködési Díját. A két város régóta testvérvárosnak tekinti egymást, amiben a gyulai románoknak és az aradi magyaroknak jelentős szerepe van.

A mai laudáció megírásakor a Gyulai Hírlap archívumának segítségével igyekeztem felidézni a 20 évvel ezelőtti eseményeket, így előkerestem az újság 1994. június 17-i számát, és meg is találtam Gyula akkori polgármesterének, dr. Pocsay Gábornak a felhívását, melyben az 1994. június 22-26-ig tartó, „Kézfogások” elnevezésű magyar-román baráti találkozóra invitálja a település polgárait.

Kissé meglepő, ugyanakkor szívet melengető érzés volt szembesülni azzal, hogy az akkori, első találkozó mekkora esemény is volt. Fővédnöknek az Európa Tanács főtitkárát Catherine Lalumiére asszonyt, míg védnökének dr. Jeszenszky Géza és Theodor Melescanu miniszter urakat kérték fel – természetesen mindhárman szívesen tettek eleget e kötelezettségnek. A vendégek száma közel 800 fő volt, Budapest, Bukarest, Gyula, Arad és számos más város, a két ország és ezen túlmenően Európa több kitűnő közéleti személyisége, tudósa, művésze vállalt szerepet a rendezvényen.

Az azóta eltelt két évtized bebizonyította, az egymásra találás egyáltalán nem a véletlen műve volt. A kölcsönös megértés mögött, véleményem szerint az a mások kulturális értékeire való nyitottság áll, mely Arad és Gyula etnikai és kulturális sokszínűségéből fakad. Arad mindig többnemzetiségű város volt, románok és magyarok mellett lakói között jelentős számban találhattunk németeket, zsidókat, ahogyan szerbeket és szlovákokat is. Gyulán pedig ma is élvezzük a helyi románság, németség és magyarság 300 éves békés együttélésének gyümölcseit.

Ma a gyulai polgárok 3%-a vallja magát román nemzetiségűnek, mi pedig a szívükön viseljük kulturális és oktatási intézményeik sorsát (Gyulán román óvoda, általános iskola és gimnázium is működik). Nagyon jó látni, hogy Arad vezetése ugyanígy szívén viseli az ottani magyar nemzetiség ügyét. Jó néhány szimbolikus kezdeményezés mellé álltak, a jelenlegi városvezetésnek köszönhetjük, hogy felállításra kerülhetett (az amúgy gyulai származású) egykori dualizmus kori aradi polgármester, Salacz Gyula szobra, ahogyan támogatták a Szentháromság szobor újrafelállítását is, hasonlóan a Szabadság szobor 2004-es újraavatásához.

Gheorghe Falcă polgármester úr minden október 6-i megemlékezésen részt vesz, ahogyan rendszeres szereplője a március 15-i ünnepségeknek is, ezzel is tanúsítva a magyarság kultúrájának ápolása iránti elkötelezettségét. Túlzás nélkül állíthatjuk, Arad Romániában az európaiság világítótornya, példaértékű a kiállásuk a helyi magyarság mellett, a kölcsönös tisztelet jegyében.

A már említett „Kézfogások” elnevezésű rendezvénysorozat során Arad városa mindig kitűnő partner volt, melynek köszönhetően a településeink közös pályázatokat nyújthatnak be, és már akkor uniós szellemiségben tudtunk együttműködni, amikor az országaink közös Európához való csatlakozása még csak vágyálom lehetett.

Az EU megalapításának legfontosabb célja, hogy megelőzzük a népek közti konfliktusokat, a háborúkat. Az ellenségeskedés alapja majdnem mindig a félelem, melyet viszont egy dologgal lehet orvosolni, a megismeréssel.

Mahatma Gandhi egykor azt mondta, „Minden ország kultúrája lengje körül a házamat. De egyik se szakítson el szülőföldem talajától.”

Ha megismerjük mások kultúráját, lehetőséget adunk magunknak arra, hogy felismerjük benne az értékeket, így megtanuljuk tisztelni a másikat és barátként ölelhetjük keblünkre. Bizton állíthatom, többek leszünk általa. A pesszimizmus és az optimizmus leegyszerűsíti az igazságot. A megoldás abban áll, hogy a valóságot olyannak lássuk, amilyen.

Erre a gondolatra rímelnek Falcă polgármester úr következő szavai is: „Arad múltjában tisztelni kell a történelmi valóságot!” Ennek megfelelően támogatja mindazt, ami a város kulturális örökségéhez tartozik.

2013-ban örömmel értesültem arról, hogy testvérvárosunk beadja pályázatát az Európa Kulturális Fővárosa 2021 címre, és Falcă polgármester úr ennek a pályázatának két fontos pilléreként az Aradot és lakóit évszázadok óta Európa nemzeteihez fűző kapcsolatokat, valamint az európai városokkal kötött partnerséget jelölte meg.

Emellett felkért minden aradit, hogy csatlakozzon a felkészüléshez, de szavai nem csak hozzájuk jutottak el, ez úton szeretném biztosítani arról, számíthatnak ránk is, ahogyan mi is mindig számíthattunk rájuk, ha számunkra fontos ügyek támogatásáról volt szó. Az évtizedek alatt tanúsított hozzáállással, a rájuk oly jellemző nyitott gondolkodással képesek megjeleníteni azt a szellemiséget, ami e cím elnyeréséhez szükséges.

Elismerés és köszönet illeti a Charta XXI. mozgalmat és Dr. Surján László elnök urat, hogy mindezeket felismerték, elismerik és Arad városnak ítélték oda a Megbékélési és Együttműködési díjat.

Gratulálok Arad városának és a város vezetőinek!