Apponyi: Van megbánni valónk

1920 január 20-án érkezett haza Párizsból az un. békedelegáció különvonatja. A hazaérkezőket egyfajta ünnepség fogadta, Apponyi maga is reménykedő beszédet mondott. Szavaiból fontosnak tartok egy részt kiemelni. Nem a könyörületességre apelláló, nem a szomorkodó, nem a kegyelmet kérő nemzetnek, hanem az élni akaró, igazának tudatában élő nemzetnek képviselője gyanánt léptem fel, amelynek lehet sok megbánni valója, de szégyellni valója nincs. Szavait Az Újság tudósítója szerint a pályaudvaron összegyűlt tömeg megéljenezte.

Sokan kárhoztatják az országcsonkítást átélt nemzedéket, – magam is megtettem többször – hogy nem nézett szembe azokkal a hibákkal, amelyek miatt a nem magyar ajkú polgártársaink el akartak szakadni tőlünk. Ez a pár szó: „lehet sok megbánni valója” talán elsikkadt már ott a párizsi vonat megérkezésekor, de elhangzott, s éppen a szlovákok által közellenségnek tekintett Apponyi szájából. Mire gondolhatott a gróf, amikor hozzátette: „de szégyellni valója nincs”? Amikor a Monarchiában a magyar kormányok magyar nemzetállamot akartak építeni, a korszellemet követték. A XIX. században jött létre az egységes Németország, Olaszország, és ekkor lett nemzetállam Franciaország is. Sőt, nemzetiségi törvényünk, végrehajtásának hibái ellenére, többet nyújtott a nemzeti kisebbségeknek, mint bármelyik más ország hasonló törvénye.

Azonban a megbánni valókról többet kellene beszélnünk, s akik ezt kárhoztatják, Apponyival keverednek vitába. Annál is inkább, mert nem ez a gróf egyetlen ilyen megnyilvánulása. Érdemes felidézni 75 éves korában adott nyilatkozatát. Lényege: „tévedtünk, magamat sem véve ki, amikor nem vettük észre nemzetiségeink metamorfózisát, amellyel öntudatlan tömegekből önérzetes nemzeti kisebbségekké váltak”.

Bizonyára nem volt könnyű Apponyi számára e tévedés beismerése. Híres beszéde, bár mint szónoklat példaértékű, nem volt képes a rólunk ítélkező nagyhatalmakat hazánk feldarabolásától eltéríteni. Ez a beszéd máig meghatározza a trianoni döntéshez való hozzáállásunkat. Az országcsonkítás okozta bajok megoldásához azonban soha nem jutunk el, ha Apponyinak a most említett két nyilatkozatát nem vesszük figyelembe.

Vajon melyik Apponyi igazi arca? A békeszerződést elutasító szónoké? A megbánóé? A tévedést elismerőé? Hiteles csak ez a három együtt lehet.

Surján László


Warning: Trying to access array offset on value of type null in /data/6/2/62890044-f2a7-4bd3-99b9-601907f23b82/chartaxxi.eu/web/wp-content/themes/betheme/includes/content-single.php on line 261
chartaxxi.eu