Milyen jó ötlet, gondoltam, amikor híre jött, hogy Nagypénteken az egyik stációtól a másikig egy orosz és egy ukrán család közösen viszi majd Rómában a keresztet.

Ferenc pápa világos üzenete ez: a béke előrébb való, mint a háború. Milyen szép gesztus. Alighanem sokan megértik Oroszországban és Ukrajnában is. Az orosz agresszió elfogadhatatlan, két testvérnép között a vitát nem lehet fegyverrel elintézni. De a háborúra nem megoldás, ha az orosz és ukrán civilek között is mesterségesen keltenek feszültséget.

Márpedig ez történt: Andrij Juras, Ukrajna szentszéki nagykövete azonnal tiltakozni kezdett. Twitter-fiókján azt írta: általános aggodalmat keltett Ukrajnában és más ukrán közösségekben az az elképzelés, hogy ukrán és orosz nők együtt vigyék a keresztet a Colosseumnál a hagyományos keresztúton.

„Dolgozunk az ügyön, megpróbálva elmagyarázni, miért tartjuk nehéznek a megvalósítását, és milyen következményei lehetnek” – jegyezte meg a mikroblogban a nagykövet.

Ingyenes állításnak tartom, hogy „általános aggodalmat” keltett volna az ukrán közösségekben ez a hír. A megvalósítás pedig úgy tűnik kicsit sem nehéz. A L’Osservatore Romano című, szentszéki napilap értesülése szerint Ukrajnát egy római egyházi kórház onkológiai osztályán dolgozó ápolónő, Irina családja képviseli. Az orosz család pedig egy Albina nevű orosz egyetemista lányé, aki az ugyanazon kórházhoz tartozó egyetemen nővérnek tanul. Irina és Albina ismeri egymást és baráti viszonyban van egymással.

De miért kell nekünk, a Kárpát-medencei megbékélés híveinek ezzel foglalkozni? Azért, hogy kövessük a példát. Milyen jó lenne egyszer egy olyan keresztutat járni, amelyben szlovákok, ukránok, románok, szerbek, horvátok, szlovének, osztrákok, lengyelek és magyarok együtt visszük a keresztet! Régiónk keresztényei megmutathatnák, hogy számukra nem üres szó, hogy Isten gyermekeiként egymásnak testvérei vagyunk.

Ha együtt visszük a keresztet, akkor vállt vállnak vetve, közös erőfeszítéssel egyéb ügyeinket is előre vihetjük.

Surján László