A napokban elvitték az ukrán karitász országos igazgatóját, egy papot, aki Kárpátaljára látogatott. Egy rahói ellenőrzőpontnál gyűjtötték be. És bár köztudott, hogy a Caritas az a szervezet, ami a háború óta a legtöbbet segített ebben az országban, mégsem minősül stratégiai ágazatnak (ahogy az egyház sem), és a minisztérium szerint semmi nem indokolja az alkalmazottak mentességét és így az igazgató elengedését – úgyhogy most lőni tanítják egy kiképzőtáborban… A menekültek százezreinek ellátására, a segélyszállítmányok behozatalára úgy látszik, kevésbé van szükség…
(Érdekes egyébként, hogy amikor Hmelnickijbe mentünk, miután elhagytuk Kárpátalját, alig találkoztunk ellenőrzőpontokkal, úgy tűnik, csak nálunk ilyen durva a helyzet, talán a határ közelsége miatt.)
Kérlek, imádkozzatok tovább a reményért. Az áramszünetekben, rossz hírek között, a rohamosan romló gazdasági helyzetben élőknek erre most nagy szüksége van.