Csatlakozzunk a kolozsvári nyilatkozathoz! A Charta XXI Egyesület örömmel fogadta, hogy közös román-magyar centenáriumi nyilatkozat született és osztva az abban foglaltakat, csatlakozik hozzá. Honlapunkon elérhetővé tettük a nyilatkozat szövegét, és lehetővé tesszük, hogy az info@chartaxxi.eu email címre küldött levélben nevének és foglalkozásának megadásával bárki csatlakozzon hozzá, nem zárva ki ebből a Magyarországon élőket sem, legyenek akár román, akár magyar nemzetiségűek. Tudjuk, hogy a román és magyar együttélés problémáit csak Romániában és csak a két népcsoport közötti párbeszédben lehet megoldani, de nem elhanyagolható ebben a folyamatban a két ország lakosai közötti kapcsolat hasonló párbeszédben való javítása sem.
A kolozsvári nyilatkozat szövege:
Számos ünnepi rendezvény, amellyel a szervezők a 2018. év kezdetét megelőző hónapoktól egészen az utóbbiakig Erdély és Románia egyesülésének a centenáriumára emlékeztek, magyarellenes felhangot kapott, s ezáltal gyarapította a két közösség kapcsolatát terhelő félreértéseket. A pillanat szimbolikus töltete miatt az ellentétek magukban hordozzák az etnikumok között kialakult légkör nemzedékekre szóló megmételyezésének a kockázatát. Az aláírók ezen okból kezdeményezték, illetve támogatják az alábbi nyilatkozatot.
Erdély a komplementaritás terepe volt, és újra azzá válhatna, a vallási meg a kulturális pluralizmus modellje lehetne. Az Erdélynek jellegzetességet kölcsönző identitások, valamint hagyományok ápolása a románoknak és a magyaroknak egyaránt hasznára válik. Mindkét nemzeti közösség biztonságának feltétele a stabil határok léte, illetve a kisebbségi jogok tiszteletben tartása.
Ma semmi sem állítja szembe a románok és a magyarok érdekeit. A magyarok kulturális és területi autonómiatörekvései a jobb szervezés iránti vágyból fakadnak, s mint ilyenek mindannyiunk javát szolgálják. Az autonómia és a függetlenség fogalmai közötti zavar fenntartása némelykor félreértéseket takar, máskor pedig rossz szándékú manipulációt.
Ma semmi nem állítja szembe Románia és Magyarország érdekeit sem. A két állam vezetősége megfelelhet egyenként a két társadalom által elképzelt ideálnak, de az is lehetséges, hogy nem felel meg; továbbá etnikumközi kérdésekben is eljárhat helyesen, illetve helytelenül. Az őket érő bírálatoknak, amelyeket az országok határain belül vagy azokon kívül fogalmaznak meg, nem kell érinteniük a két nép hosszú távú kapcsolatát. A politikai vezetők különben is cserélődnek, hiszen hatalomra kerülésük, valamint az országok éléről való távozásuk ‒ az adott pillanatban ‒ éppenséggel azon demokratikus rendszereknek a természetéből ered, amelyekben élünk.
Országunk magyarjai román állampolgárok, továbbá egyenlő s elidegeníthetetlen javaslattételi jogokkal bírnak a közös állam és haza újjáépítésére vonatkozó modellek tekintetében. A Centenárium megünneplésével szembeni távolságtartásuk az utóbbi száz év történelmének egyik alapvető témájára derít fényt. Éspedig: mit is jelentett az eltelt évszázad a magyar közösség szempontjából? Politikai vezetőik, a nevükben szólva, ismételten jelezték, mit tekintenek a magyarok majdnem kivétel nélkül „beteljesülések nélküli száz évnek”. Ugyanakkor, természetes dolog megvonni a mérleget ebben az esztendőben, valamint helyt adni a kisebbség be nem teljesült vágyainak, hiszen ezek nem ellenkeznek a közérdekkel, hanem csak lehetővé teszik számára, hogy jól érezze magát Romániában, vagyis a saját országában.
Erdély és Románia egyesülésének a centenáriuma felkínálja a románoknak és a magyaroknak a lehetőséget, hogy újjáélesszék az 1918-ban megfogalmazott s beígért eszményt: legyünk a románok, a magyarok, valamint a többi államalkotó kisebbség olyan hazája, amely elkötelezett minden közössége vágyainak valóra váltása iránt. De ezt az eszményt az elkövetkező évek országépítési terveként is értelmezhetjük. Ezennel felhívást intézünk honfitársainkhoz és a hatóságokhoz: tiszteljék meg a Centenáriumot azzal, hogy elvetik a nacionalista uszítást, kerülik a konfliktust, illetve teret nyújtanak a reményeknek meg az építkezésnek.
Kolozsvár, 2018. október 12.
A NYILATKOZATOT ALÁÍRÁSÁVAL TÁMOGATTA:
Gabriel Andreescu, emberjogi aktivista, politológus
Tőkés László, az EMNT elnöke, európai parlamenti képviselő
Lucian Nastasă-Kovacs, a művészettörténész, a kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója
Szilágy Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke
Marius Tabacu, a Filarmonica Transilvania igazgatója
Bodó Barna politológus, egyetemi tanár
Cristian Sandache, történész, egyetemi tanár
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke
Radu Răileanu, az Active Watch programkoordinátora
Bakk Miklós, politológus, egyetemi tanár
Sabin Gherman, újságíró, televíziós szerkesztő
Dávid László, egyetemi tanár, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora
Ramona Băluțescu, író, újságíró
Péntek János, nyelvész, egyetemi tanár
Liviu Antonesei, egyetemi tanár
Florin Mihalcea, újságíró, a Temesvár Társaság elnöke
Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke
Mircea Toma, újságíró, emberjogi aktivista
Molnár Gusztáv, filozófus, politológus
Ovidiu Pecican, író, történész
Szilágyi Ferenc, egyetemi tanár
Cristian Pîrvulescu, politológus, egyetemi tanár
Kincses Előd, ügyvéd
A nyilatkozat román szövege letölthető ITT.
A fentiekhez az info@chaertaxxi.eu címre küldött elektronikus levéllel lehet, a név és a foglalkozás megjelölésével. A csatlakozók névsora:
Surján László dr., a KDNP tiszteletbeli elnöke, a Charta XXI alapítója
Tamási Orosz János, író, a Charta XXI Egyesület alelnöke
Kotolácsi Mikóczi Ilona dr., jogász, a Charta XXI Egyesület alelnöke
Dobrotka Ágnes, nyelvész, a Charta XXI Egyesület alelnöke
Pálinkás Márton dr., orvos, a Charta XXI Egyesület alelnöke
Miskolczy Ambrus dr., történész, Széchenyi díjas egyetemi tanár
Wodianer-Nemessuri Zoltán, író
Náday Katalin, nyugdíjas
Dr. Andrássy Gábor, orvos, a Magyar Páneurópa Unió Egyesület tb. elnöke
Náray-Szabó Gábor, akadémikus, a Professzorok Batthyány Körének elnöke
Dr. Liptákné dr. Csekey Éva, gyógyszerész v. kormány tisztviselő
Dr. Dombai Mária, okl. építészmérnök és okl. szervező szakmérnök
Dr. Makkai Béla, történész, egyetemi docens
Kabdebó Lóránt, irodalomtörténész, professor emeritus
Dr. Pálmai Tamás, háziorvos
Dr. Galgóczy Gábor ny. igazgató főorvos
Nagy Levente, irodalomtörténész, egyetemi docens
Farkas Miklós-nyugalmazott matematikatanár
Dr.Farkas Éva – nyugalmazott orvos
Kovács Péter Károly, Budapest, újságíró-szerkesztő
prof. dr. Géher Pál, orvos
Makláry Ákos, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége elnöke
Sándor Gáspár, építészmérnök, ép.vill. mérnök
Borsi-Kálmán Béla, történész, az MTA doktora
Schön Károlyné, zenetanár mentor
Tabajdi Zsuzsanna, nyugalmazott egészségügyi közgazdász
Tabajdi László, nyugalmazott üzemvezető
Tabajdi Viktória, magyar nyelv és irodalom tanár, egyetemi oktató
Mester Bálint, joghallgató
Virt László, szociológus, katolikus hittanár.
Subai Józsefné, ny. gyógyszerész
Ottlik Domonkos, szociológushallgató
Kesselyák Péter ny.hírközlési főtanácsos
Nadj Tímea, építész
Potyók Béláné, nyugdíjas
Matuska Márton, újságíró
Palkovics Tamás, ny.mérnök
Dr. Sonnevend Ádám, közgazdász
Kiss András, nyugdíjas
Szilágyi Palkó Ferenc, nyugdíjas, Kolozsvár
Szilágyi Géza, Humán erőforrás vezető
Antal Tibor, pedagógus
Dr. Stima Józsefné nyugdíjas
Subicz-Marsi Edit, zenetanár
Maár András faipari mérnök, ügyvezető
Prof. Dr. Dr. Máté-Tóth András teológus, valláskutató, tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA doktora
dr Bikszádi Ilona, ny.orvos
Angyal Lajosné, nyugdíjas
Angyal Lajos, nyugdíjas
Bartha Gusztáv író, Kárpátalja
*50*
Marosváry Erika tanár
Dr. Kovács Gábor, emeritus egyetemi tanár (SzTE)
Kovács Boglárka, egyetemista
JANKÓ-SUJÁNSZKY Erika tanár (nyugdijas)
Dr. Porubszky Tamás, fizikus
Szomolányi Attila, nyugdíjas
Szilágyi P.Tünde, tanár
Nagyváradi József, nyugdíjas
Rodek Antal nyugalmazott villamos mérnök
Rodek Antalné nyugalmazott csecsemő- és gyermekápolónő
Déry Zoltán nyugdíjas mérnök, Sárospatak
Bernáth Árpád, irodalomtörténész, professor emeritus
Simon Tamás, gimnáziumi tanár
Somogyi Ferencné, nyugdíjas
Mondik László, okl. építőmérnök, nyugdíjas
Kiss Gy Csaba művelődéstörténész, c. egyetemi tanár
Prokopp József, kertész
Huszka Imréné, nyugdíjas
Révai Márton, agrármérnök
Tódy Ilona Éva zenetanár, mentor
Révai Márton, agrármérnök
Käfer Istvánné Kovács Gabriella ny. középiskolai tanár
Prof. Dr. Käfer István, szlavista irodalomtörténész
Dr. Vadnay István orvos Eger
Istvánffy Ildikó, ny. építészmérnök, Pozsony.
Simon-Kovács Ariella, agrármérnök
Fodor Andrea, nyugdíjas
Iváncsó Ádám, történész
Gerstner Ákos, logisztikus közgazda
Herczku Ágnes, népdalénekes
Csillag Bálint, nyugdíjas tanár
Verzár Éva, író
Faragó Annamária, dokumentumfilmes, író
Nagy Miklós, nyugalmazott okl. villamosmérnök, Parádsasvár
Czimondor Nándor, szállodaigazgató
Keszei Ernő, egyetemi tanár
Staudt Mihály, restaurátor, nyugdíjas
Horváth Árpád, kvantitatív modell fejlesztő
Dr. Duray Miklós, geológus, a Szövetség a Közös Célokért elnöke
Dr Hámori Károly orvos
Kovács István, lelkipásztor
Fehér Kati, fuvolaművész-tanár