Megkezdődött az iskola egész Kárpátalján. Először úgy volt, hogy augusztus közepén kezdődik (hogy télen az áramszünetben minél kevesebbet kelljen a fűtetlen iskolákba járni), de annyi gyerek volt külföldön az apukájánál, meg dolgozott a földeken, hogy nem volt értelme megkezdeni, ezért maradt a szeptember 1.

A napokban egy vidéki tanárnő mondta, hogy májusban a 28 gyerekből csak 5 járt iskolába. A többiek a földeken segítettek az anyukáknak elvégezni azokat a munkákat, amiket normális körülmények között a férfiak szoktak. Mesélt még tehetséges, okos gyerekekről, akik nem tanulnak tovább a 9. osztály után, mert pótolni kell az apuka hiányzó keresetét. Bár nálunk, hála Istennek, fizikailag béke van, azért a háború szinte minden családot súlyosan érint.

De vannak jó hírek is! Nemrég felhívott az anyuka, akinek a férjét Pokrovszkhoz vitték. Azt a hírt kapta, hogy elviszik őt egy továbbképzésre, egy olyan helyre, ahol sokkal nagyobb biztonságban van. Ő az imádságoknak tulajdonítja ezt a történést, és nagyon hálás. Imádkozzunk tovább ezért a 3 gyerekes családért! És azokért is, akik még próbálják meghúzni magukat valahol, hogy elkerüljék azt a borzalmat, ami a fronton van.

Ma az egész egyházmegyéből összejöttek a papok és szerzetesek, hogy a következő évről és a hitoktatás jövőjéről beszélgessenek. És mindenhonnan az jött elő elsőnek, hogy milyen jó, hogy még van kit hitoktatni, még vannak olyan gyerekek és felnőttek, akik hallani akarnak valamit Istenről!

Aztán a következő félév egyházi programjait próbáltuk összerakni, és most is azzal a nehézséggel kerültünk szembe, hogy annyi minden van, hogy alig találunk helyet a naptárban!

Azért, végül is, ez mégiscsak egy áldott állapot!

Ma kezdünk egy újabb Alpha-csoportot Munkácson. Kérlek, imádkozzatok azokért, akik jönnek, hogy jó kapcsolatba tudjanak kerülni Istennel és egymással.