Eheti imakérések:
„Sok öröm van most bennem, körülöttünk. A múlt heti Biblia-tábor Munkácson nemcsak, hogy nagyon jól sikerült és összekovácsolta a gyerekeket, hanem a hitoktató, aki szervezte, egy közel 20 fős segítő gárdát is összeszedett, még itt lévő fiatalokból és anyukákból. Nagy remény, hogy ők már magukénak érzik majd az egyházközséget és szívesen részt vesznek más programokban is. Vasárnap pedig megérkezett az új káplán, Arnold atya, akit nagy örömmel, egy plébániai kerti összejövetellel fogadott az egyházközség. Az ilyen alkalmakon olyan jól vannak az emberek, hogy szinte el is felejtik, hogy milyen rosszul vannak 🙂
A júliusi jelentkezési határidő lejártával világossá vált, hogy sok millió férfi választotta a bujkálást. Közöttük számtalan ismerősünk. Még mindig jobbnak ítélték meg a bezárva élést vagy a napi gyomorgörcsös közlekedést, mint a behívás perspektíváját. De nagyon kell értük imádkozni, mert sokan mennek tönkre ebbe, vagy a feszültségkezelés nem túl egészséges módjaiba menekülnek.
Azért is imádkozzunk, hogy az egyházi működésen belül kialakuljanak azok a módok, ahogyan az egyház ezeknek az embereknek örömhírt vihet, és ha nem is fizikai, de belső, lelki szabadulást. Milyen aktuális most Izajás próféta szava, ami Jézus küldetését is bevezette: „Az Úr elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, és meggyógyítsam a megtört szívűeket. Hogy szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadságot a börtönök lakóinak.”
Bárcsak minél többen eljutnának erre a belső, nagyon megküzdött, de igazi szabadságra!
Három katonáért is szeretnék imát kérni:
– a háromgyerekes barátunknak a napokban befejeződik a külföldi kiképzése (ahová vitték), és kérdés, most majd hová dobják be őket. De nem jók a kilátások.
– egy ismerősöm vőlegényét, akinek még komoly betegsége is van, most akarják visszavinni a katonaságba, ahonnan a betegsége miatt rövid időre elengedték.
– a tavaszi életvédő képzésünk egyik fő résztvevőjét is elkapták és bevitték. Egy életvédő holnapra írt nagyon jó cikkeket Ukrajnában.
És még egy másik életvédő ismerősünkért, aki korábban a saját anyagi forrásaiból is sokat betett az életvédő szolgálatba, de most mindkét fia katona és arra megy minden pénzük, hogy őket ellássák.
Két, nagyon nehéz állapotban lévő anyukáért, a férjük a háborúban – és a gyerekeikért is.
Két, nehéz pszichés állapotban lévő fiúért, akik nem jöhetnek haza Magyarországról a családjukhoz.”