Nemrégiben egy német delegáció járta a történelmi Bánságot, keresték a bánsági németség emlékét és maradékait. Kijelentették: „Megbékélés csak találkozások és képzés révén lehetséges”. Ezt valljuk mi is, a Kárpát-medencei megbékélés hívei. Ez a Primož Trubarról szóló ismertetés pótolja a szlovén kultúrára vonatkozó ismereteink egyik hiányát. Némi magyar vonatkozás, hogy a szlovén irodalmi nyelv megteremtőjének lendvai szobrát (Fő u. 3) Király Ferenc készítette születésének 500. évfordulója alkalmából. [S. L.]

PRIMOŽ TRUBAR A SZLOVÉN ÍRÁSBELISÉG MEGTEREMTŐJE

Trubar igazi európai formátumú író, humanista volt, írta Christian Rose a württembergi evangélikus regionális egyház prelátusa 2008-ban, az író születésének 500. évfordulója alkalmával.           Evangélikus lelkész volt és reformátor, író és fordító, a szlovén írásbeliség megalapítója, a szlovén nyelv és nemzet alapjainak a megteremtője, az európai kultúra közvetítője, a 16. századi protestantizmus központi alakja.  Június 8.-a, Trubar születésnapja, Szlovénia nemzeti ünnepe.                1508. június 8-án született Rasica nevű, Ljubljana közeli kis faluban. Életének 78 évéből mindössze 30 évet élt Szlovéniában, 8 évet az olaszországi Triesztben, 5 évet Salzburgban és Bécsben, és 35 évet Németország különböző városaiban.  1547-ben el kellett hagynia a szlovéniai gyülekezetét, mert a ljubljanai püspök a reformáció ádáz ellensége volt, aki véget vetett Trubar katedrális kanonoki pályafutásának. Ez idő tájt ugyanis egyre élesebben bírálta a katolikus egyházat, és egyre inkább vonzódott a reformációs tanok kínálta életfelfogáshoz és életmódhoz. Az új püspök kiharcolta, hogy a protestantizmus híveit börtönbe zárják. Trubarnak sikerült megszöknie Németországba, ahol a lutheránus egyház szolgálatába állhatott. Itt írta meg az első két szlovén könyvet, a Katekizmust és az Ábécé könyvet. Ennek a két könyvnek a kiadása jelentette a szlovén irodalmi nyelv létrejöttét. Trubar maga is tisztában volt azzal, hogy a szlovén nép számára ennek a két könyvnek a kiadása milyen nagy jelentőséggel bír: „Amióta áll a világ, ilyesmi még nem történt, mert szlovén nyelven eddig még semmit sem írtak, és semmit sem nyomtattak ki.”

Trubar mellszobra Lendván

1557-ben elkészítette az Újszövetség teljes fordítását. 1560-ban a szlovéniai szülőegyháza meghívta, hogy térjen vissza Ljubljanába szuperintendensként és tartományi püspökként. Nem tért vissza, mert Németországban megteremtették számára a nyugodt körülményeket, és teljesen a fordításnak szentelhette az idejét. Báró Ivan Ungnad stájerországi tartományi kormányzó és mecénása támogatásával 1561-ben megalapította a Délszláv Bibliaintézetet, a „Windische, Chrabatische und Cirulische Thrukherei”-t, azaz, a szlovén, horvát és cirill nyomdát, amelyiknek a tulajdonosa Ungnad volt, ő pedig az igazgatója. Itt 1561 és 1564 között összesen 31 horvát nyomtatványt adtak ki, glagolita, cirill és latin betűkkel. Az itt megjelent írások célja az evangélikus vallás terjesztése fordítások segítségével az olaszok, szlovénok, horvátok és szerbek között, kapcsolat létesítése a konstantinápolyi ökomenikus patriarchával, valamint a missziós munka megkezdése a törökök között. A Biblia pedig nyújtson reményt, bátorságot és vigaszt a rászoruló embereknek.

1562-ben honfitársai kérésének eleget téve hazatért a szülőföldjére. Szuperintendensként a württembergi mintára összeállította és kiadta az „Egyházi rend” c. munkáját, amely tartalmilag kiterjedt az oktatásra és a szociális viszonyokra is. Szlovénia legfelsőbb tartományi hatósága ezt a művet a tartományi fejedelem jogkörének a csorbításaként értelmezte, és az evangélikus gyülekezetek kérése ellenére Trubart kiűzte az országból, aki visszatért a száműzetésbe.

Trubar 24 könyvet írt, ebből 22-t szlovénul, kettőt németül. Munkássága magában foglalja az Újtestamentum teljes fordítását, az Ótestamentumból pedig a Dávid zsoltárok fordítását.   Véleménye szerint a szlovénok körében csak úgy terjeszthető az új hit, ha megfelelő szlovén nyelvű nyomtatott anyag is rendelkezésre áll. A teljes Biblia-fordítást Jurij Dalmatin készítette el, ugyancsak a 16. században, aki Trubar után legtöbbet tett a szlovén irodalmi nyelv kialakulásáért. A katolikus egyház csak mintegy kétszáz évvel később jelentette meg a Biblia katolikus változatát szlovénul, Jurij Japelj fordításában, aki a munkáját Dalmatin műve alapján készítette el.

Trubar igazi európai formátumú humanista volt, írta róla Christian Rose. Főbb céljai:

1. Az írott szó szlovén nyelvű terjesztése, a horvát nyelvre történő fordítás szorgalmazása, az Urachi Bibliai Intézet, az európai térség politikai konstellációjának a megértése és megértetése az európai civilizáció szellemében, aminek a gyökerei az ókorból és a kereszténység értékeiből táplálkoznak. Ennek a lényege – szerinte – egyrészt a szabadság, a jog, a demokrácia és az egyén feladatainak a tudata, másrészt pedig a zsidó-keresztény antropológiának az elkötelezett híveként vallja, hogy az ember, mint Isten képmása, sérthetetlen méltósággal rendelkezik.

2. Trubar világutazó volt. Hősiesen viselte a kiűzetést, a vitákat, a változásokat. Az „állni és fennállni” mottó alatt, aminek a feltételezett magyarázat szerint az a jelentése, hogy a hitéhez az ember minden körülmények között maradjon hűséges, és szálljon szembe a hitetlenekkel, mert csak így maradhat fenn a kereszténység. Szívvel-lélekkel kiállt a szeretett szlovén honfitársai mellett, és megtett mindent, hogy segítsen nekik bekapcsolódni az európai keresztény kultúrába.

Korán került kapcsolatba a humanizmussal, a reneszánsszal és a reformációval. 16 éves fiatalként Peter Bonomo trieszti púspök udvarába került, akinek sok mindent köszönhet, t.k. latin, olasz és német nyelvű tanulmányait. Arra bíztatta Trubart, hogy alaposan tanulmányozza a szlovén anyanyelvét. Mindezen nyelveken tartotta az istentiszteleteket. Tanítványainak közvetítette a humanista Rotterdami Erasmus tanait.  Saját egyházának rituális és dogmatikus merevségét bírálta, és már korán a reformáció eszméinek a követőjévé vált.

A 16. század nagy szlovén humanista írói közé, akik a nemzeti nyelvű irodalom megindításában fontos szerepet játszottak, tartozott Trubar mellett még Szebasztián Krelj (1538 – 1567), protestáns lelkész, nyelvész, író, költő, Jurij Dalmatin (1547 – 1589) protestáns író és lelkész, a teljes Szentírás fordítója, valamint Adam Bohorics (1520 – 1598) nyelvész, az első szlovén helyesírás megalkotója.