A szlovéniai Martjanci, magyarul ma Mártonhely, régi magyar neve azonban a 19. század végi magyarosításig Martyáncz volt. A falu nemcsak templomáról, hanem arról is nevezetes, hogy itt keletkezett a zsoltárokat tartalmazó martyánczi énekeskönyv, melyet a vend nyelv első írott szövegének tartanak.
A település neve először 1365/66-ban jelenik meg a forrásokban, s ekkor már Tours-i Szent Márton volt a templom védőszentje, de ez egy korábbi templom volt, hiszen a mai templomban található felirat szerint ez 1392-ben épült, éppen László királyunk szentté avatásának kétszázadik évfordulójának évében.
A templom a gótikus stílusnak megfelelően kisméretű, ablakai szűkek, akárcsak bejárata. Maga a templom külsejében szinte érintetlenül maradt ránk. Egyhajós, a nyugati homlokzathoz csatlakozik az ötszintesen ablakokkal tagolt torony. A korabeli templomépítéseknek megfelelően a szentély „keletelt”, vagyis a hajó keleti végéhez csatlakozik a hosszúkás, sokszög-záródású szentély, melyhez északról nyílik a sekrestye. Egy építési periódusban épült téglából, kapuit és ablakait azonban kőből faragták, ezek közül kiemelkedő a torony alatti kapu és a szentély ablakainak faragványai. A templom annak idején kívül-belül festett volt. Ma kívülről csupán Szent Kristóf nagyméretű alakja látható a déli homlokzaton.
A tornyot és a szentély sarkait is homokkőből faragott, többlépcsős pillérek támasztják meg.
A templomot a XVII. században rövid ideig evangélikusok használták. Az épületen az 1700-as évek elején kisebb átalakítást végeztek, az eredeti síkmennyezetet barokk boltozatra cserélték. Ekkor a templomhajó freskóinak jó része elpusztult, a szentélyben azonban szinte sértetlenül megmaradtak a falképek.

Freskók

Máté evangelista

A freskók alkotója radkersburgi (regedei) Johannes Aquila volt, amint arról a déli oldalon a Szent Márton legenda fölötti felirat is tanúskodik: „p(er) man(us) Johannis Aquile Rakespurga oriund(us) …” Az 1392. esztendőben építtetett ez a templom azoknak a szenteknek a tiszteletére, akiknek ereklyéi itt vannak, tudni illő, hogy Erasmus plébános idejében a radkerspurgai származású Aquila János keze által.
Kétféle freskó van a szentélyben:
• áhítatot elősegítő ábrázolások: szentek, apostolok, angyalkórus
• történetet elbeszélő, narratív freskók: Szent Márton életének eseményei
A hajótól a szentélyt elválasztó diadalíven, a szentély felőli oldalon Remete Szt. Pál (a magyar pálos rend névadója) az oroszlánokkal és a sárkánnyal küzdő Szent György jelenete látható.

A Szentély boltozatán az evangélisták szimbolikus ábrázolásai kaptak helyet (ember, oroszlán, bika és sas), melyeket páros angyalábrázolások fognak közre írásszalaggal a kezükben, rajtuk a Glória szövege: Dicsőség a magasságban Istennek.
Melyik szimbólum, melyik evangélista jelképe?
Máté = ember v. angyal, Lukács = bika, Márk = oroszlán, János = sas.
Többféle magyarázat van arra, hogy miért ezek a jelképek. Az ember/angyal Krisztus megtestesülésének, a bika Krisztus áldozati halálának, az oroszlán a föltámadásnak, a sas pedig a mennybemenetelnek képe.
Másik értelmezés szerint az evangéliumok első fejezetei alapján: ember v. angyal = Máté, mert Krisztus emberi családfájával kezd, bika = Lukács, mert az ószövetségi áldozatokról beszél, oroszlán = Márk, mert az oroszlánok lakóhelyén, a pusztában Keresztelő Szent Jánossal kezd, sas = János, mert a Logoszról, az Igéről szóló kezdő sorai sasként szárnyalóak.

A szentélyboltozat egyik zárókövére Krisztusnak, mint áldozati báránynak a jelképe került.

A szentély freskói

Rómer Flóris régész, művészettörténész 1874-ben megjelent Régi falképek Magyarországon című könyvében látható vázlat:

A sekrestyeajtó timpanonjában Szt. Mihály arkangyal klasszikus ábrázolása látható, kezében a lelkeket megmérő mérleggel. Mellette a Szent Márton legenda, ahogy megosztja köpenyét a koldussal:

A freskók sorát megtöri a falba süllyesztett kőből faragott szentségtartó fülke.
Felettük az apostol-ciklus látható. Bal szélen az építtető Erazmus plébános térdelve kezében felirattal: „Deus esto propitius mihi peccatori” Istenem légy irgalmas hozzám bűnöshöz”. Mellette négy apostol (a 2. apostol Bertalan), majd András, Péter és Pál következik. Az apostolok sora a déli falon folytatódik: itt 5 apostol látható, balról az első János, és jobbról az utolsóelőtti az idősebb Jakab apostol. Az apostolok alakjai felett gazdagon tagolt építészeti motívumok láthatók a Menyei Jeruzsálemet jelképezve. Legfelül pedig két-két ószövetségi próféta. Az északi falon a Mennyei Jeruzsálem bal szélen Dávidot lanttal, jobb szélén Salamon király alakját festette meg a művész.

Bal szélen térdel az építtető Erasmus plébános

András, Péter és Pál apostolok

A szentélyt záró ablakok alatt női szentek láthatók karitatív szerepben: Szent Dorottya, Szent Ilona és Szent Borbála, majd Antiochiai Szent Margittal, Szent Apollóniával és Szent Hedviggel folytatódik, s jobb szélen a sort Árpádházi Szent Erzsébet zárja kezében felirattal: „Krisztus nevébe vegyétek”.

Vir Dolorum, a Fájdalmak Férfia

Ezt követi a Krisztust sirató asszonyok, majd a szarkofágban a Szenvedő Krisztus képe és felette az eucharisztia egyik jelképe: a szőlőtőke.A szentély jobb szélén folytatódik a Szent Márton legenda: a halott keresztes vitézek feltámasztása szalag felirattal: „Az Úr Jézus nevében keljetek fel, és higgyetek!”, az utolsó kép pedig Szent Márton halála.
Az ablakok magasságában az oltár mögött az ablakközökben Szent Márton és Szent Miklós püspök látható, felettük pedig Veronika kendőjén Krisztus arca.

A déli falon lévő ablak mellett jobbra pedig a freskóegyüttes nagyon fontos eleme, Aquila János önarcképe kapott helyet, amit az Aquiláról szóló írásba illesztve már bemutattunk.   A festőcéh címerét is fontosnak tartotta megörökíteni, a szalagon pedig a latin nyelvű szöveg magyarra fordítva a következőt jelenti: „Mindenszentek, imádkozzatok értem, Aquila János festőért.”

A templomhajóban csak az északi falon, illetve a diadalív falán lévő néhány freskó maradt fenn: Szent Gergely pápa (vagy Ambrus) a donátorral, Alexandriai Szent Katalin, Szent Anna harmadmagával (Mettercia-kompozíció), valamint a Keresztelés a Jordán folyóban, a diadalív falán pedig Szent Miklós Szentgróti Miklós donátorral és a Köpenyes, védelmező Szűzanya látható palástban.

Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust

Érdekesség: A második világháború előtti időszakban Music építész agyagcsövekből álló rendszerrel megoldotta az épület szellőzését, így a nedvesség már nem veszélyezteti az értékes freskókat.
Még egy zárómondat: a grafiti nem csak napjainkban divat, hanem a régmúlt századokban is firkálták a falakat.[Latin mondás: a szamarak nevei mindenhol olvashatók.] Itt is az 1500, 1600-as évekből jól látható, olvasható bevésések vannak: