A munkácsi Tours-i Szent Márton templomban egy lenyűgöző Madarász Viktor kép: Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A templom 2002. óta az újonnan alapított Munkácsi Egyházmegye székesegyháza.

Munkácson már a 14. században állt egy Szent Márton templom. A 19. század végére olyan rossz állapotba került, hogy szentélyét megtartva (ma különálló kápolna) új templomot építettek. Az alapfalak megáldása 1904. augusztus 7-én volt, a templom szentelés pedig 1905. szeptember 24-én. Orgonát 1913-ban a budapesti Rieger Testvérek készítették. A szovjet időket jól jellemzi, hogy a világháborús károk helyrehozatalára csak 1967-ben sikerült engedélyt szerezni. A Madarász kép eredetileg a bezárt és megrongált zsófiafalvi templom oltárképe volt. Erről a zsófiafalvi Szent István templomról is érdemes néhány szót szólni. Ezt a falut Franz Philip Schoenborn 1807-ben alapította. A Schoenborn család a Rákóczi szabadságharc leverése után kapott a mai Kárpátalján hatalmas birtokokat. A birtok műveléséhez szükséges munkaerőt német telepesek biztosították, akik Sophiendorf esetében  cseh és osztrák területről érkeztek. Az alapító feleségéről elnevezett település hetven évvel a falu felépítése után kapott templomot, ami az oltárkép után Szent István templom lett. Az oltárképről a Munkácsi R.K. Egyházmegye honlapja mint Madarász Viktor festményről számol be, Ilnicki Beáta tanulmánya viszont csak annyit említ, hogy a Schoenborn család az oltárképet Bécsben készíttette el. Ez nem zárja ki, hogy Madarász Viktor a szerző, de az időpont miatt némi kétség adódik: 1877 körül Madarász egyfajta válságot él át, fokozatosan szakít a festészettel. A hozzám hasonló laikus számára a kép mindazonáltal beleillik Madarász Viktor képei közé.

Közelebbről megtekintve a festmény állapota aggasztó. Két részletet mutatok be:

 Az elsőn Szent István arcát látjuk, abban a pillanatban, amikor felajánlja a koronát.

A másik részlet a Szent Szüzet és a gyermek Jézust figyelhetjük meg. Minkét részlet restaurálást sürget. Nagy kár lenne, ha ez a kép tovább pusztulna, akár igazolható Madarász Viktor szerzősége, akár nem.
Magyarország sokat áldoz, hogy régi történelmének emlékei megmaradjanak az utókor számára. Ezen megmentendő emlékek sorában kiemelkedő jelentősége van Szent István királyunknak, akinek a személyét nemcsak a magyar, hanem a Kárpát-medencében élő többi nemzet is tiszteli. Egy-egy ilyen emlék tehát nemcsak nemzeti büszkeségünk tárgya, hanem az itt élő különféle nemzetiségű emberek közötti összekötő kapocs is lehet.
Szívből remélem, hogy ez a kép megmenthető. Annál is inkább, mert jelen esetben egy mondhatni száz százalékban német faluról van szó, amelyben az elmagyarosodás a templomépítés utáni időkre esik, mégis az első magyar király lett a templom védőszentje.