A megbékélés chartájának megfogalmazásakor céljaink között említettük a Kárpát-medencében élő nemzetek kultúrájának megismerését. E célból bolyongva az interneten akadtam Ioan Varna nevére, akiről kiderült, hogy Nagybányán élő festő. A facebook oldalán találtam magyar nyelvű bejegyzéseket is. A képei, amiket láttam számomra kedvesek voltak, szakmai értékelés nem az én asztalom. Ezután egy rövid üzenetváltás következett, majd egy email váltásos interjú, amit most közreadok, és Ioan Varna / Várna János képeivel illusztrálok. A címül választott mondat megfelel a Charta XXI gondolkodásának: kapcsolataink rendezését nem a múltban, hanem a jövőben keressük, amit együtt kell kialakítanunk, s ez minden érintett részéről jár lemondással és nyereséggel. [Surján László]

Charta XXI.: Ioan Varna neve kevéssé ismerős Magyarországon. Egy helyen Várna János néven szerepel, és mint nagybányai festőt említik. Azt tudjuk, hogy 1946-ban született. Két fiú édesapja. Gyermekkori álmát, a festészetet csak nyugdíjasként valósította meg, de nem naiv festő: 2010-ben elvégezte a képzőművészeti egyetemet is. Mondjon valamit a szüleiről. Kik voltak? Miért járt magyar iskolába? Hogy írjuk a nevét magyar és hogyan román szövegkörnyezetben?
Ioan Varna: Ioan magyar változata János. A Varna magyar írásnál tesznek ékezetet. Édesapámat csecsemő korától az édesanyja nővére fogadta örökbe. Az eredeti neve vér szerint más volna, mint Varna. Édesanyám leánykori neve Spambauer Margit, született Erzsébetbányán. Édesapám elhunyt mikor én hároméves voltam. Édesapám neve magyar szövegezésben ékezettel íródott. Az enyémet már románul jegyeztek.

Ch.: Ön magyar állampolgár is, azt írta, hogy ön szerint ez a helyes út. Valójában mit akart kifejezni a magyar állampolgárság felvételével? Hiszen 2007 óta Románia is tagja az Európai Uniónak, a magyar állampolgárság előnyt nem jelent, tehát valamilyen kötődést jelez a felvétele.

I. Ch.:Magyarnyelvű iskolába jártam a középiskola befejeztéig. A technikumot és a főiskolát román szekción fejeztem be. Az állampolgárság mellett az őseim múltjának tiszteletéből és a magyar miniszterelnök iránti tiszteletből határoztam.

Ch.: Ha a választások előtti csetepatékat nem vesszük is tekintetbe, hisz ön abban, hogy kialakulhat őszinte barátság a román és a magyar nép között? Ha ilyen lesz, azt két szinten kell megvalósítani: bent Romániában és a két ország között egyaránt.

I. V.: A két ország népe előbb utóbb csak kifog békülni. Mind a két fél kell, hogy engedjen, mert más idő viszonyok lettek. A józan ész erre mutat.

Lápos (Lăpuș) folyó

Ch.: Ha Magyarországon Nagybányát említik, a festészetre gondolunk. Ferenczy Károly, Hollósy Simon, Thorma János, Iványi-Grünwald Béla nevét mindenki ismeri. Úgy mondják, hogy a nagybányai művésztelep életének a II. világháború vetett véget. Mi a képzőművészet helyzete a mai Nagybányán?
I. V.: A képzőművészet helyzete Nagybánya városában olyan közepes. Művészi értekben igyekezünk and kor szellemében avantgárd irányba tartani.

Ch.: Ön Nagybányán született, úgy tudjuk, most is ott él. Az általunk ismert képein azonban többnyire a környékbeli települések, illetve a táj jelenik meg. Mi ennek az oka?
I.V.: Természet, a táj szeretetét ismertette meg velem gyermekkoromban az utolsó nagyok közül Mikola. Ő és Nagy Oszkár tanítgattak, korrigáltak, innen is eredhet a nagybányai tájfestészet szeretete!

Ch.: Nagybánya külön fejezettel szerepel a Borovszky Samu féle Magyarország vármegyéi és városai kötetben. Külön érdekesség, hogy ezt a fejezetet Móricz Zsigmond írta. Pár sorban kitér a város környéki kirándulóhelyekre, amelyek közül néhány az ön képein is megtalálható (Foghagymás völgy, Kopasz hegy). A város lakossága alapvetően eltér, mind méretben, mind nemzetiségi összetételében a XX. század kezdetétől, őrzi-e, megbecsüli-e a város a saját múltját, vagy úgy gondolják, hogy a múlt század második felében új, előzmények nélküli korszak kezdődött?
I. V.: A művészeti táborok látogatásával jobban megismertem Nagybánya és környéke tájainak szépséget. A fiatal művészek az új, modern festészetért rajonganak. Itt nem is szétszakítottságra gondolok. Azért, mert két tábor lett: a régiek és az újak. Már szokott esemény!

Fokhagymás völgy / Valea Usturoi

Ch.: Románia érthetően a nagy egyesülés századik évfordulójára készül. Mit lehet tenni azért, hogy ne újabb sebeket okozzon a múlt kettős megítélése? Hiszen ami az egyik nemzetnek öröm, a másiknak bánat. Lesz-e szintézis ebből?
I. V.: Ennél a kérdésnél pszichológusok, történészek és egyházvezetők az összes felekezettől kéne adjanak választ, tanácsot! Hátha lenne az eredményből egy nagy csoda!!

Ch.: Mi az, amit még el szeretnél mondani a Duna völgyében élőknek?
I. V.: Az a véleményem, hogy a Duna völgyében elő népek tegyék félre az irtózatos konokságukat es a borzasztó gőgjüket, és ezek helyt tartsanak össze es bocsássanak meg egymásnak. A volt nem tér vissza!!!!!!!

A régi Máramaros ország / Tara Maramarosului