2019. január 24-én Szvorák Katalin szívet-lelket melengető koncertet adott a chartánk havi összejövetelén. Ezt követően Jean Monnet emlékéremben részesült. A laudációk meghallgatása és az érem átvétele után így fejezte ki gondolatait:

Drága Barátaim, kedves Vendégek!

Az elhangzott laudációk alapján, a sok szép szó hallatán az ember kezdi elhinni, hogy gazdag életút van mögötte, ami bizony, sokszor göröngyös ösvény volt. Az éneklés hihetetlen lelki erőforrást jelentett, még ha a színpadi megjelenés számomra sok-sok gyötrődéssel is járt. A dal üzenete, mely fontosabb volt mindig a dallamnál, jelezte, addig élünk, míg nem felejtjük, kik vagyunk, honnan jöttünk, merre tartunk… Ez itt Közép-Európánkban hatványozottan érvényes, mert a nép dala életet hirdet, el nem múló életet, hogy Kodály Zoltán szavait idézzem. Az ének, a zene tud valamit, amit a szó nem feltétlenül. A dal zsigereinkbe hatol, lenyúl a kollektív tudatalattiba, s felhozza onnan közös érzéseinket, melyben ott az öröm és a fájdalom. Nagyanyáink, dédanyáink bölcsessége szólal meg ezekben a több száz éves dallamokban és így van ezzel minden körülöttünk élő nép is. Több évtizedes tapasztalat mondatja ezt velem, hiszen az 1986-os Dalvándorlás lemezemtől a 2019-es Dalüzenetig rájöttem, érzéseinkben hasonlók vagyunk, csak a nyelvünk más. Mint egykori csehszlovákiai, felföldi palóc magyar kisebbségi, lelkemben úgy tudtam rendet rakni, hogy az egész Kárpát-medencét, Közép-Európát választottam otthonul, ahol a magyarokon kívül minden itt élő nemzetiségnek helye van, vallva, aki saját kultúráját szereti, ismeri, az a másét is tiszteli.

Néhány napja a füleki koncertem a Csemadok elnökének, Bárdos Gyulának szavaival kezdődött, aki családtagként köszöntött és jelezte, hogy több nyelvű dalolásommal és a különböző felekezetek énekeivel is üzenek. Fülek polgármestere, Agócs Attila virágcsokrát átadva József Attilát átfogalmazva üdvözölt, „mint magyarok közt egy közép-európait”. Az itt élő népek közös dallamainak éneklésével a mostani díj is elgondolkoztat. Nem véletlen, hiszen elsők között írtam alá Nagymegyeren csatlakozásomat a Charta XXI-hez.  A megbékélés akarata fertályunkon most mintha erősödni látszódna, csak éppen az európai meteorológia nem túl kedvező.  Szebb időjárásban az európai kultúra virágzott, most a „szépséges Europé” hervad.  A mindenkori kisebbségi sors által megedződve érzem, a Közép-Európa-i népek közös dallamait énekelve megszületik egy csodás összhang, harmónia, ami a szavak szintjén nem mindig érhető tetten. A mi erőnk a közép-európaiságban rejlik, hiszen „Dunának Oltnak egy a hangja”. Érzem, hogy küldetésem nem hiábavaló és remélem, hogy a megbékélés nem csupán vágyálom.

Köszönöm Mindnyájuk figyelmét, szeretetét!

____

Csatlakozó anyagok

Käfer István bevezető gondolatai
Hollós Máté: laudáció
Fónagy János: laudáció
Az estét a Bonum TV élőben közvetítette, az egész program megtekinthető ide kattintva. Az adás alatt érkezett sms üzenetek.
Az estét lezáró Esti dal telefonnal készített felvétele.