Hogy Szlovákia, Felföld, Felvidék, (nevezzed ahogy jónak látod), csodálatos, az nem kétséges. Ám érthetetlen, hogy az Úžasné Slovensko – Wonderful Slovakia oldal miért nem pontosan mutatja be érdekességeit, szépségeit.
Itt van példának a Slavošovský Tunel.

Szép is, érdekes is ez az alagút, ami Nagyszabos határában található. A Csodálatos Szlovákia oldal ezt írja róla: Je považovaný za najdlhší cyklistický tunel v Európe a tretí najdlhší na svete. Autor fotografie: Makbedrik dream photo.

Magyarul: „Ez a leghosszabb kerékpáros alagút Európában és a harmadik leghosszabb a világon. A fotó szerzője: Makbedrik Dream Photo.

Meglepő, hogy egy hosszú alagutat építettek kerékpárosoknak, úgy, hogy az alagút megvan, az út viszont 70 éve hiányzik.

De erre is van magyarázat. Szó sincs, nem is volt, kerékpárútról. Mi történt tehát? Egy kis kitérő: Arról sokat beszéltünk, hogy a Trianoni határok mennyire mesterségesek, mennyire nem vették figyelembe sem a terep adottságait, sem a közlekedési utakat és persze a nyelvhatárt sem. Határt húzni oda, ahol nem volt, nehéz mutatvány. Az 1938-as csehszlovák-magyar határt sem sikerült tökéletesen meghúzni. A nyelvhatárt még csak-csak eltalálták, de nézzük a közlekedést. Az alábbi térképen jól látszik, hogy a határ lemetszette az egyes szárnyvonalak közötti összeköttetést például Rozsnyó környékén. Pelsőcre három vonal is befutott: Murányból, Nagyszabosról és Dobsináról. A lábuk vágta vonalak értelmetlenné váltak. Tiso Szlovákiája azonban nem esett kétségbe és az országhatárra kifutó szárnyvonalakat egy alagút rendszerrel rá akarta kötni a Breznóbányánál lévő fővonalra.

Az ehhez szükséges alagutak részben elkészültek, ezek egyike a Korpást és Nagyszabost összekötő, vagy 2400 méter hosszú, ma is járható alagút.

Egyébként ötletnek jó, hogy kerékpárutat varázsoljanak ide, ha már az alagút adva van. De út még nincs. Amíg nincs, addig a Slavošovský Tunel nem Európa leghosszabb kerékpárút alagútja, hanem csak egy elhagyott vasúti alagút. (Vályi András országleírása szerint Pelsőc magyar község, míg Nagyszabost emberemlékezet óta szlovákok lakták. Az 1938-as határ tehát valóban a nyelvhatáron volt.)

Aki ezekről a félbemaradt alagutakról többet akar tudni, kattintson bátran ide.

A Csodálatos Szlovákia szerzőinek pedig azt ajánlhatjuk, hogy legyenek büszkét Szlovákia szépségeire, de ne varázsoljanak elő a semmiből minden tárgyi alap nélküli európai rekordokat. A valóság is elég érdekes, nem kell tupírozni. Mit szólnának, ha a ma egyre divatosabb kerékpáros turizmus hívei végig akarnák kerekezni „Európa leghosszabb kerékpáros” alagútját? Vagy az elmúlt öt évben ezt megépítették volna? A közölt fénykép nem erre utal.