Surján László: 95 éve megszegett ígéret

Ismerve az RMDSZ tevékenységét ért kritikákat és az ennek kapcsán az erdélyi magyar politika megosztottságát, a meglepetés erejével hathatott, hogy a jogilag létező három erdélyi magyar párt elnöke közös nyilatkozatot adott ki.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Biró Zsolt, az MPP elnöke és Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke hétfőn közös állásfoglalást írt alá, amelyben területi autonómiát kérnek Székelyföldnek, sajátos jogállást Partiumnak és kulturális autonómiát a romániai magyarság egészének.
Az állásfoglalás nem konfrontatív hangú. Az elnökök számoltak a realitásokkal, s tudták, hogy céljaikat erőből nem, csak a románokkal együttműködve érthetik el. Ezért így fogalmaztak: “Száz évvel a gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltak után készek vagyunk egy új kezdetre: az ország fejlődése, a közös jövőnk érdekében találjunk együtt megoldásokat a közösségeinket megosztó kérdésekre. Céljaink nem sértik a románok jogait, de azt is tudjuk, hogy törekvéseinket csakis a többség támogatásával tudjuk megvalósítani – ehhez ajánlunk partnerséget, és kérünk tiszteletet”.
Aligha lepett meg bárkit is, hogy a román politikai elit részéről csak merev elutasítást kapott ez az állásfoglalás. Nem lehet alku tárgya, adta meg a hangot Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke az autonómiáról, mint elfogadhatatlan és alkotmányellenes követelésről szólva.
Ahogy az Romániában lenni szokott, a vélt vagy valós román érdekek dolgában az ellenzék is támogatja a kormányt. [Ezt akár irigyelhetjük is tőlük.] A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ludovic Orban az – országot egységes és oszthatatlan nemzetállamként meghatározó – alkotmányra hivatkozva utasította el a magyar követelést. Tovább megy, mert nemcsak elutasít, hanem minősít is a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) ügyvezető elnöke. Eugen Tomac “felesleges feszültséget szító durva provokációnak” nevezte a magyarok nyilatkozatát. Az állította, hogy a román állam mindig megértéssel fordult a kisebbségek felé, a magyar vezetők azonban “kihívóan viselkednek és a románok béketűrését tesztelik” a centenárium évében. Basescu pártja tehát mintha jobbról akarná előzni a többieket.
A politológusok azonban nem voltak egységesek és nem is voltak teljesen elutasítók Cristian Pirvulescu, a bukaresti politikatudományi kar tanára úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarok legitim követelése az autonómia, amelyre az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban ígéretet is kaptak a románoktól. Mielőtt magas magyar állami kitüntetésre tennénk javaslatot, véleményének további elemeire is figyelnünk kell. Pirvulescu elismerte, hogy az ígéreteket már az 1923-as román alkotmány hatálytalanította, egységes államként határozva meg Romániát, tehát ez az állami berendezkedés, amely megvalósíthatatlanná tesz minden autonómiaigényt, távolról sem “kommunista örökség”. Ő finomabban fogalmazva zsarolással vádolta az RMDSZ-t, hiszen a magyarok szavazatai nélkül a szociálliberális kormánykoalíció a szenátusban már nem tud elfogadni sarkalatos törvényeket, ezért az RMDSZ 2018-as év amúgy is feszült belpolitikai légkörét a maximális engedmények kicsikarására akarja felhasználni, ha pedig teljes elutasításba ütközik, akkor legalább az Európai Néppárt kedvére tehet, amely nyilvános rosszallást fogalmazott meg amiatt, hogy a magyarok szavazatai segítették az igazságügyi törvényalkotást, amit az EU elítél.
Volt azonban, aki ennél tovább ment: Cosmin Gusa politikai elemző, a Realitatea hírtelevízió tulajdonosa szerint a magyar pártok tudatosan szítanak társadalmi feszültséget a centenárium évében, akcióikat pedig a budapesti kormány hangolja össze. Gusa ezzel magyarázta, hogy az eltérő politikai érdekeket követő, egymással szemben személyes ellenszenvet is tápláló erdélyi magyar pártvezetők képesek voltak közös állásfoglalásra. Budapest tehát beavatkozott a román belpolitikába.
A gyulafehérvári ígéretekkel kapcsolatban az egyik román felfogás az, hogy azok soha nem léteztek, a másik, amit most Cristian Pirvulescu mondott, hogy azokat már 1923-ban hatálytalanították. Talán jobb volna nyíltan bevallaniuk, hogy 95 éve megszegték, amit száz éve ígértek. Akár melyik szót használjuk, örömmel állapíthatjuk meg, hogy egyik sincs ellentétben Samandra Enache kijelentésével, aki szerint a Gyulafehérvári nyilatkozat kötelező ígéret. Kár viszont, vagy inkább jellemző, hogy az ő többek között az aradi Charta XXI konferencián elhangzott szavait most egyetlen sajtóorgánum nem merte idézni.