Erdély városaiban hosszú hagyománya van a többnyelvűségnek. Szinte legendás Temesvárra hivatkozni, ahol a német, román és magyar lakosság értette, beszélte, olykor bizony keverte is ezeket a nyelveket, akár egy mondaton belül. Ez a múlt öröksége.
Azután jött az erőszakos románosítás, a németek elűzése, mondhatni akár eladása. Jött a dühöngő állami nacionalizmus.
Az európai polgárrá lett romániaiak, főleg persze, de nem kizárólag a kisebbséghez tartozók, a legkülönfélébb ötletekkel próbálkoznak eljutni oda, hogy a kétnyelvűség, – ahol kell: többnyelvűség – legyen a normális, a megszokott. Sajnos néhol még a törvényes jogaikért is akciózniuk kell. Kolozsvárt a boltok egy része kis táblán jelzi: beszélünk magyarul. Fiatalok megállnak az út szélén és két-három nyelven írják ki a várost, ahová autóstoppal szeretnének eljutni. Folytathatnánk a sort, mert leleményes emberek próbálják megértetni, hogy a többnyelvűség senkinek nem fáj.

Most azonban egy talán jelentősebb dolog történt. Az aradi városházán hatalmas molinó hirdeti románul: KRISZTUS FELTÁMADT! Alatta viszont azonos méretben azt látjuk: ÁLDOTT HÚSVÉTOT!
Közeledik április ötödike, a nyugati keresztény Húsvét, s majd egy héttel később az ortodoxok Húsvétja. A városháza előtti téren ilyenkor vásár van. Tömegek látják majd, hogy egy városban akkor is lehet magyarul kiírni valamit, ha a létszámuk nem éri el a 20 százalékot. Az aradihirek.ro megjegyzi, hogy ez eddig nem volt szokás.
Nem kell túlértékelni a Charta XXI. szerepét, de jó csöndben megemlíteni, hogy Aradon mind a polgármester, mint az alpolgármester aláírásával támogatta mozgalmunkat. Úgy látszik, tettekkel is.

Kotolácsi Mikóczy Ilona – Surján László