Csak egy szó, de jó lenne feledni – Charta XXI
Csak egy szó, de jó lenne feledni

Az előképen látható tollhegy reményeim szerint ritkán lesz látható ezen a honlapon. Olyan cikkeket jelez, amelyekben valamit szóvá teszünk, ami a megbékélést nem segíti, hanem inkább hátráltatja. Amit jó lenne elkerülni.
Azt mondják a hozzáértők, hogy két fontos téma volt az elmúlt két hétben, természetesen az uborka árának alakulásán kívül, nevezetesen a baloldal szerencsétlenkedése a budapesti önkormányzati indulással kapcsolatban és a forint gyengülése. A forint mászik visszafelé, a szocialisták hármasságának még mindig kétséges egysége pedig unalmasabb téma, mint az uborkával kapcsolatos hírek, ha ugyan a várható gúnyolódás miatt merne ilyesmiről írni a mai sajtó. Ezért engem most nem is ez, hanem a Fradi új stadionja foglalkoztat. Szerteágazó téma, a hány inkubátort lehetett volna ebből venni jellegű megközelítéstől addig a profizmusig, amellyel Orbán Viktor maga mellé tudta állítani a némileg ellenséges tömeget a stadion avatón.
A Fradi nemcsak stadiont váltott, hanem közönséget is. Régen nem járok focimeccsre, s ennek számos oka között nem az utolsó az a viselkedésmód, ami a meccsre járók számottevő hányadát jellemezte. Erről értekezett a változásokat éltetve egy kis glossza a Magyar Nemzetben. Az írással egy szó leszámításával teljesen egyet is értek. De az az egy szó! Csak azt tudnám feledni.
A szerző leírja, hogy a parkolóban egy belgrádi rendszámú kocsi mellett öt szerb férfiú karattyolt. Nem kell tudni szerbül, én sem tudok. De az ismerethiány miatt érthetetlen beszéd még nem karattyolás. Minden nyelv anyanyelve valakiknek. Minden nyelven születnek versek, minden nyelven lehet dalolni. Szerbül is vallanak szerelmet, imádkoznak és lelkesednek. Minden nyelv gyönyörű, legalább azoknak a millióknak, akik beszélik. Szerzőnk elismeréssel szólt a stadionavatón részvevő szerb csoportról. Sok száz kilométert autóztak, csak hogy jelen legyenek a nagy eseményen, s ráadásként láthassák az angol vendégek között honfitársaikat. Annyira stílustalan, oly durván kilóg ez a karattyol szó a szövegből, mint egy gyöngy betűkkel írt kódexlapon a macskakaparás.
Nemzetpolitikai céljaink között szerepel, hogy például a Szerbiában élő magyarok szabadon használhassák anyanyelvüket. Ugye felháborodnánk, ha ebbéli törekvésüket a belgrádi parlamentben így támogatná valaki: karattyoljanak a magyarok, ahogy akarnak! A Duna-völgyében csak akkor jutunk egyről kettőre, ha képesek vagyunk az itt élő nemzetek értékeinek felismerésére és elismerésére.
Apró hiba, stílustörés egy jó glosszában. De legyünk igényesek, és a fontos dolgokban, mint például a szomszédaink iránti tisztelet megadása, legyünk kényesek is.
Erre kötelezte el magát, aki aláírta a Charta XXI nyilatkozatot.

A stadion egyébként valóban jól sikerült alkotás.

A stadion egyébként valóban jól sikerült alkotás